Elnézést, hogy már régóta nem írtam semmit a blogba.Szeretném összegezni az elmúlt néhány hét eseményeit: június végén újból pityóka tokányt készítettünk kinnt a friss levegőn. Csaba testvér volt a fő szakács, aki nagyon jól ért a tokány készítéséhez. Mikor a tokány megfőtt, tálaltuk, hálát adtunk, s még melegében elfogyasztottuk. A baj csak az volt, hogy mindenkinek csak egy kevés jutott. Na, de fő a mértékletesség. Sokszor olyan könnyen figyelmen kivül hagyjuk a helyes táplálkozást, nem vesszük észre, hogy össze-vissza zabálás bizony nem tesz jót se a testünknek , se a lelkünknek. Vajon miért? Nem tesz jót a testünknek, mert emésztési gondokat okoz. a gyomornak is szüksége van egy napi időbeosztásra, mert neki sincs ideje mindent megemészteni.
Lelki értelemben pedig a testközpontúság állapotába esünk vissza, amely állapotban voltunk megtérésünk előtt. Ugye, ezt senki se szeretné tapasztalni. Ne hagyjuk, hogy testünk kivánságai uralkodjanak rajtunk.
A következő hetekben ifjusági óráinkon ,,H.Müller : Már e földön boldog lehetsz" című könyvből olvastunk fejezeteket.Ez a könyv arra tanít, hogyan lehetünk boldogak, mint Isten megváltott gyermekei. Beszéltünk az engedelmességről, és annak 3 jellemzőjéről: 1. szívből jövőnek kell lenni, 2.teljesnek kell lennie 3.első szóra kell engedelmeskedni.Ugyanakkor beszélgettünk az irgalmasságról is, mely kötelessége a hívőnek.
A múlt héten egy filmet néztünk, amely tulajdonképpen egy összehasonlítás az 1890-es évekbeli puritán amerikai társadalom és jelenkor elzülött Amerikája között.( Akit érdekel, ,,Idő Változtató" címen megtalálja).
Jelenleg tervezgetünk. Kempingezni szeretnénk a Hargita Tábor mellet. Tábori hetet nem tudunk fizetni, ezért gondoltunk arra, hogy néhány napra kibéreljük a TELEIOS-házat. Reméljük sikerül ezt időben elintéznünk, de legyen meg az Úr akarata ebben is. Akik tehetik, imádkozzanak a kempingezésünkért. Már mióta tervezzük, és már nagyon szeretnénk kimozdulni.
