Vasárnap, augusztus 22.

Akárcsak tavaly, az idén is megszerveztük a kovásznai ifjuság táborozását. Vasárnap délután 3- kor indultunk az imaháztól. Első uticélunk a tamásfalvi gyülekezet volt, ahol áldott alkalmunk volt. három autóval keltünk útra, 16 személlyel. (Nem szeretnénk senkit se megtéveszteni a létszámot illetően. Nincs 16 fiatal Kovásznán-bár igy lenne- csupán 7 személy képviselte az ificsoportunkat, jöttek még 11-12 éves vasárnapi iskolások is, lelkipásztorunk családja, valamint 3 hivő fiatal Brassóból: Sámuel, Ábel és Ruben).
Kb. 5 óra felé keltünk útra három teli autóval. István autójának az alja majdnem a földet érte a sok csomagtól. Ennek ellenére mégis, hittel útra keltünk. Egyik autóval vissza is kellett fordulnunk, mivel a savanyúságot az imaháznál felejtettük.De még jó, hogy Mónika testvérnő rákérdezett, hogy elhoztuk-e, mert hiányoltuk volna az ecetes uborkát.
Kb. 30 perccel később megálltunk a kézdivásárhelyi Penny marketnél, hogy a még szükséges dolgokat megvásárolhassuk. Bevásárlás után folytattuk utunkat, mig elértük a Teleios-házat, ahol tavaly is gyönyörú elményekben lehetett részünk. Már 7 óra el volt múlva, mire megérkeztünk. A megérkezést a kipakkolás és a szobákban való elhelyezkedés követte. Mivel a tavalyhoz képest 5-tel többen jöttünk, felhasználtuk a padlásszobát valamint a földszinti hálószobát is. Tavaly csak a négy emeleti szobát használtuk fel. A négyágyas szobát a leányok kapták: Annamária, Salomé, Rebeka és Bernadett. Egy másik szobába a két Sámuel került, a mellete levőbe én ( Zágoni János) és Jónathán kerültünk.Csaba testvér és felesége is az egyik emeleti szobát foglalták el. István és még két brassói fiú, Ruben és Ábel a földszinti szobát foglalták el. A padlásszobát Péter, Norbi és Nimród foglalták el.
Ezt követően a vacsora következett. Próbátunk úgy ülni az asztalhoz, hogy elférhessünk, án ennek ellenére még is szükségét láttuk egy másik asztalnak. Meglátogatott minket Borzási Gyula testvér is a táborból, aki hozott magával néhány villanykörtét és törülközőt is. Szeretettel köszöntött bennünket, s érdeklődött a szükségeink felől. Látta ő is, hogy szükségünk van egy asztalra, igy másnap reggel hozott egyet és még két padot.
A vacsora után esti áhitatot tartottunk.A Zsid 2:1-4-et olvastuk fel közösen. A felolvasott igék alapján arról beszélhettünk, hogy mennyire vagyunk éberek az Úr útján? Feltevődött az a kérdés is, hogy miként várjuk az Úr Jézus visszajövetelét. Mindannyian be kellett látnunk, hogy az nap még eszünkbe se jutott, hogy Ő visszajöhet. Az áhitot ima követte, ami után egyesek aludni tértek, mások filmet nézni, vagy játszani, beszélgetni. Néhányan tovább énekeltünk. Mivel az volt az első éjszakánk, fel voltunk rá készülve, hogy nem nagyon fogunk aludni. Mindannyian az új napot vártuk.

Táborozás

Kb. 1 órája érkeztünk haza ötnapos táborozásunkból. Aki esetleg figyelmesebb volt, az észrevehetett néhány bejegyzést a lelkipásztorunk blogján is. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem lesz részletes bemutatás az ifi blogján. Szeretnénk hogy az esetleg még homályban maradt részletek, amelyek nem jelentek meg a Csaba testvér blogján, napfényre derülnének. Igy a következő bejegyzések célja, hogy minél pontosabb képet mutathassunk be a táborozásunkról.