Bepótolni-való...

Szeptember egyik péntekén István azzal a kérdéssel jött: Hogyan kell értelmezni ezt a következő igeszakaszt:

9.	Mert Isten munkatársai vagyunk: Isten szántóföldje, Isten épülete vagytok.
10.	Az Istennek nékem adott kegyelme szerint, mint bölcs építőmester, fundamentomot vetettem, de más épít reá. Kiki azonban meglássa mimódon épít reá.
11.	Mert más fundamentomot senki nem vethet azon kívül, a mely vettetett, mely a Jézus Krisztus.
12.	Ha pedig valaki aranyat, ezüstöt, drágaköveket, fát, szénát, pozdorját épít rá erre a fundamentomra;
13.	Kinek-kinek munkája nyilván lészen: mert ama nap megmutatja, mivelhogy tűzben jelenik meg; és hogy kinek-kinek munkája minémű legyen, azt a tűz próbálja meg.
14.	Ha valakinek a munkája, a melyet ráépített, megmarad, jutalmát veszi.
15.	Ha valakinek a munkája megég, kárt vall. Ő maga azonban megmenekül, de úgy, mintha tűzön keresztül. Valójában ez egy olyan bibliai jelkép, amit eddig figyelmen kivűl hagytunk, de az igerész megértésének gondolata mindannyiunkat figyelmét felkeltette. Csaba testvér hagyta, hogy mi fiatalok megtornáztassuk az agyunkat. Így több féle válasz is született: pl. egy bizonyos tévtanító tanainak követői elpusztulnak de ő maga úgymond megmenekül, mintha túzön ment volna keresztül. ezt a gondolatot könnyen lehetett cáfolni: Tévtanítók öröklik Isten országát? A válasz egyértelmű nem. Akkor mégis mire vonatkozik az igerész? Egy hosszú érveléssorozat után megalkottuk a valódi választ. mint mindig, ez esetben is figyelembe kellett vegyük a szövegkörnyezetet. A korinthusi gyülekezetet mutatják be az I.Kor 3. bevezető versei. A gyülekezetben sajnos nincs egység, mivel a pártoskodás felütötte a fejét: Én Apollóse, te Pálé.... így a gyülekezet tagjai egymással versengeni kezdtek, a különböző pártokhoz tartozó emberek más-más nézeteket vallottak, egyk másikat téves hitűnek tekintette, szóval a testvéri közösségből egy többpártrendszerű intézmény lett.a gyülekezet nem az első szeretetre épült. Pálnak közbe kellett lépnie, hogy orvosolja a gyülekezet problémáit. először is azt kellett tisztáznia, hogy a gyülekezet fundamentuma Jézus Krisztus. Ő az alap, rá építünk. Erre az alapra lehet lehet építkezni. Na de nem mindegy, hogy milyen anyagot használunk, mivel eljön a nap, amikor az építmény túzpróbát szenved. A gyülekezet vezetői azok, akik plántáljak vagyis épitik a gyülekezetet. Nagy felelőséggel bírnak, mivel az ő szájukbók hangzik a tanítás. Az sem mindegy, hogy mit tanítanak és hogy mit vesznek alapul. az első gyülekezet korában mág nem volt meg a teljes Biblia, ezért nem Ószövetségi igéken kívül egyebet nem olvashatttak a hívők. Nem rendelkeztek azokkal a lehetőségekkel, amelyekkel mi. A gyülekezet vezetői is csupán azt adhatták tovább, amit Isten Lelke kinyilatkoztatott számukra, vagy személyes tapasztalataikat. Azt kell, hogy lássuk hogy egyes tanítók bizonyos kérdésekben más-más véleménnyel voltak, s a gyülekezet népe, aki csoportosult a ,,kiszemelt" tanítók szerint, a kialakuló viták miatt nem tudott tovább haladni a hivő életben. Így a gyülekezet elég rossz állapotban volt, mivel más más építőanyagból épült fel. Egy ilyen gyülekezet nem lehet stabil a tűzpróbával szemben. Épp ezért szükséges hogy megszünjön a pártoskodás, a versengés, és hogy a gyülekezet építői közösen megbeszéljék az Úr jelenlétében azokat a dolgokat, amelyekben más-más véleményen vannak. Mert valóban eljön a próba napja, hirtelen, és vajon mi marad a gyülekezetből? Ügyelnünk kell arra, hogy az Evangélium, a Krisztus-követés legyen a központban, nem a kisebb-nagyobb véleménykülönbségek. Ahogy szemlélem a gyülekezeteket, a miénket is, azt kell hogy lássam, hogy a pártoskodás nem tisztult még ki, és sok gülekezet épp ezért nem halad előre. Nem kivánom részletezni azt, hogy hol látom a pártoskodást, nem kivánom egy hivő testvéremet se megsérteni, de lásuk be hogy nekünk ebből is meg kell térni. Tegyük félre az üres és értelmetlen vitákat, és térjünk vissza az igazi keresztyén életvitelhez: Krisztusnak élni, derűs és háborgó időben is.

Életjel

Elnézést kérek az olvasóktól, amiért közel másfél hónapig egy betűt se írtam a blogba. Mulasztásaimat szeretném bepótolni, már amennyire sikerül. A régebbi bejegyzéseket olvasva rájöttem, hogy tartozásaim is vannak az olvasókkal szemben: Az a bizonyos igerészlet megmagyarázása, valamint az angol nyelvű változat azok kedvéért, akik nem ismerik a magyar nyelvet, de viszont értik vagy beszélik az angolt( a múlt vasárnap amerikai látogatóink voltak, akkor jutott eszembe, hogy valamikor megigértem az oldal lefordítását). Jelenleg se tudom megigérni az oldal lefordítását, mivel az idő későre jár.
Hamarosan jelentkezem, de igérem, hogy nem hetek múlva.