Szuperpéntek

Ma egy rendkívüli péntekünk volt.. Sütött a nap, fújt a gyenge tavaszi szél, minden arra utalt hogy egy igazán gyönyörú napot tölthetünk el.
5 kor kezdődött az ifióra. A szép idő lehetővé tette, hogy a szabadban tartsuk áhitatunkat. Alkalmunkat énekkel kezdtük (Uram, te hozzád futok...). Valóban jó az Úrhoz futni, amikor a világ zaja megvisel, és lelked megnyugvásra vágyik.
Ének után Csaba testvérrel egy kérdésről elmélkedtünk: mi kell ahhoz, hogy igazán meg tudjunk térni. Csaba testvér mindenkit kikérdezett lelki állapotáról, üdvbizonyosságáról, így egymásról is sokat tudtunk meg. Hogy ne legyen kitérés választ kaptok a kérdésre: teljes őszinteséggel ad át magad az Úrnak és higgy benne, az az egyetlen megoldás. Majd a bemerítésről beszéltünk, hogy közülünk ki akarna így is bizonyságot tenni. Vannak vágyakozók ezen a téren is, és a bemerítés szükséges hívő életünkben. Ezután imádkoztunk, megvallottuk mulasztásainkat, rossz lépéseinket, kértük az Urat , hogy munkálja ki bennünk a megtérés gyümölcsét.
Imádkozás után bementünk az imaházba, ahol 27. születésnapján felköszöntöttük Annamáriát(a képen). Csaba testvér nyujtotta át neki az ajándékot, mi énekeltük: Áldjon meg és őrizzen meg téged az Úr... azután elfogyasztottuk a születésnapi tortát. Ezzel alkalmunk nem ért véget, mert a ping pong asztalhoz vonultunk, ahol összemérhettük képességeinket.
Ez alig órával ezelőtt történt. Ez a péntek már csak emlék, amelyet nem fogunk soha elfelejteni.