A mai napon volt István kicsengetése. Hála az Úrnak, sikeresen elvégezte a 12 osztály. De most jön még a java: az egyetem. Kolozsvárra szeretne menni architekturara. Nagyon jól tervez, született tehetség.
Biztosan lesznek nehéz pillanatai is. Ki lesz, aki átsegíti őt élete nehézségein?
A legjobb segítség azÚr, még István számára is.
De ki is ez az István, akiről beszélek. Ő egy 19 éves vidám, alázatos fiú. Hivő szülők gyermeke
(édesapját, Fejér Sanyi bácsit valószínűleg ismeritek is). Hat testvére van, akikkel nagyon jól kijön
(még hugával, Saloméval is). Tavaly az ifjuság résztvett a sepsiszentgyörgyi konfin, itt adta át István a szívét az Úr Jézusnak.
István mindig mókás, humoros srác, nagyon szeret pingpongozni, gitározni, rajzolni. Nem hanyagolja el társait, mindig gondol reájuk. Macskájáról (Timóteusról-igy neveztük el) is megfelelőképpen gondoskodik.
Érettségi előtt áll ifjú testvérünk. Imádkoznunk kell érte, hogy sikeresen vizsgázzon, és, hogy sikerüljön bejutnia az egyetemre.
Egy újabb ifju repül ki a családi fészekből, ideiglenesen az ifjuságból is. Szárnyra kell a jövő felé. Ne felejtsünk el érte imádkozni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése