Nem adom fel...

Szűk 3 hónap telt el az utolsó bejegyzés óta: Ahogy a blogokat olvasgattam, mindenütt valami újat fedeztem fel, mindegyiket átjárta már a tavasz, az újjákezdés, a megújulás szelleme, ellenben a mienk még mindig hibernál. Fell kell ébredni!
Február óta a következők történtek: a vasárnapi iskolai terem, amely helyet ad az ifjusági alkalmaknak, megújult.Minden hónap első vasárnapján gyújtünk a gyülekezeti épület felújítására, és az összegyúlt pénz egy részét a a kis term felújítására költöttük. Le van téve a parkett, új termopán ablak van szalagfüggönnyel, valamint újrameszelt fal.A terem egy kicsit vesztett a családiasságából, mivel a régi fotelek helyett most csak padokat s székeket találhatunk, így minden olyan, mint a nagyteremben.
Időközben a Knott család is nekilátott az újonnan vásárolt ház átépítéséhez: A fiatalság egy része (főleg a Fejér-fiúk) rendesen kiveszik a részüket a munkában. A Knott család háza közvetlenül az imaház mellett található, a volt, utca sarkán levő házuk helyén hamarosan bevásárlóközpont fog létesülni.
Nem az a célom, hogy panaszkodjak de a tavaszi ébredéssel az ifjusági alkalmaknak is ébredniük kéne.Az ünnepeket követő események után az alkalmaink veszítettek a tartalmasságukból, egyre kevesebben jönnek el, és Csaba testvér se ér rá bizonyos okok miatt (ott van neki a székelyföldi bibliaiskola, valamint éhány roma testvér bemerítésre való felkészítése). Hiányoljuk őt az alkalmakról, mert ő még rendet tud tartani köztünk.Annamária aki a legidősebb köztünk pótolta Csaba testvért, alkalmakat vezetett, de elég kevesen jöttek el ilyenkor. Szükséges Csaba testvér ,,visszajövetele" mert ő tekintéllyel rendelkezik, ő tud irányítani. Minden egyes ifjuságnak ajánlom, hogy ne mérgesítse az ifi vezetőt, nehogy annak el menjen a kedve a vezetéstől. Mi kovásznaiak, sokszor túlzásba visszük a viccelődést, a poénkodást. Bárcsak mértékletesség jellemezne bennünket minden tekintetben!
De ennek ellenére nem adom fel a reménykedést az én Uramban, aki segíteni fog az alkalmas időben!