B.U.É.K

Az Úr kegyelméből egy újabb évet kezdhettünk. Sőt, egy új évtizedet is. a 2010es éveket. De nem ez a lényeg, hanem az, hogy az Ő kegyelme napról-napra megújul.
Utolsó bejegyzésemet Karácsony előtt tettem közzé. azóta az ünnepek is elmúltak. Szeretném bemutatni röviden, hogy hogyan teltek az év utolsó napjai.
Egy, az eddigieknél szerényebb karácsonyi ünnepünk volt, kántálás nélkül. az ifjuság nem jutott el a körzet gyülekezeteibe. De a karácsonynak még így is meg volt a maga varázsa, és rajta volt az Úr áldása. Albu Levente testvérünk is hazalátogatott. Karácsony első napján beszélt az élet egyetlen értelméről, Jézus Krisztusról. Ugyanakkor elmondta a fiatalokkal kapcsolatos tapasztalatait, akiknek evangélizált. Nem könnyű munka, amit végez. imádkoznunk kell érte.
Karácsony másodnapján nem gyűltünk össze, viszont harmadnapján igen. Ekkor is áldott alkalmunk volt.
December 29.-én az ifjuság gyűlést tartott, amelyen a közeledő szilveszterre készültünk.

December 30-án néhányan elmentünk szánkózni a Montana szálloda mellé, ahol egy évvel azelőtt szánkóztunk.

Az év utolsó napján 5 órára gyúlt össze a gyülekezet. Csaba testvér Belsazár király történetét olvasta fel a Bibliából, akit Isten egy falon megjelenő írással, üzenettel rettentett meg. A megmérettetésről beszéltünk. Vajon isten mit mondana nekünk? Híjával találtatunk? Jó volt ezzel a témával foglalkozni az év utolsó napján, és jó volt rendbe tenni az életünket még 2009-ben.
7 után véget ért az istentisztelet. Mindanyian hazamentünk. Mi, fiatalok, alig hogy hazamentünk, már jöhettünk is vissza 9 órára.
Az ifjuság szilveszterezéséről egy másik bejegyzésben szeretnék beszámolni.