Először is elnézést szeretnék kérni a testvérektől, hogy így húzom ezt a témát. Nem azért irom több részletben ezt a beszámolót mert kifogytam a témából, hanem azért hogy részletesebb, tisztább képet mutathassak a téli ünnepekről.
Dec 26.-án este Veress Bálint testvérektől elbúcsúzva hazatértünk csendes otthonainkba. A karácsonyi ünnep hivatalosan véget ért, ám a szivünkben még folytatódott. Dec 27.-én néhányan a fiatalok közül összegyültünk imádkozni, énekelni és lelki dolgokról beszélgetni, azután én és István testvérem fellátogattunk Annamáriáékhoz, ahol a korpa-kályhában elhelyeztük a betétet.
Vasárnap kisebb létszámban voltunk jelen, ahol Fejér Endre testvér beszélt a megalázkodás szükségességéről, hiszen aki felmagsztalja magát az megaláztatik, de aki megalázza magát , az felmagasztaltatik.
Délután sajnos nem tudtunk elmenni Tamásfalvára, mivel nem volt jármú, amivel lemehettünk volna. Ehelyett meglátogattuk Annamária ,, Irénke nénijét" , aki megörült a vendégeknek.
Dec 30.-án szánkózni mentünk. Sokan voltak a Montana szálló domboldalánál, ahol elég jó ,,pálya volt" a szánoknak. de ez nem volt akadály abban, hogy csúszkáljunk. Később szánainkat összekötve lejöttünk az utcánkban. A fiatalok mindenáron meg akarták látogatni édesanyámat, akit nemrég két mútéten esett keresztül. Hála az Úrnak, állapota egyre jobb. Mónika testvérnő elmondta , mit szólt hozzá aznap az Úr ( az ő blogjában megtalálható a kijelölt igerész). Mivel karácsonykor nem voltunk itt nálunk kántálni, elénekeltük a ,,Magasztaljuk Istenünket" című éneket és a ,, Békefejedelmet" 3 szólamba ( hiányzott az altosunk). Ezután meglátogattuk Teofil testvéréket, akik nem rég költöztek a Gábor Áron utcába. Megkántáltuk őket is egy román karácsonyi énekkel( bár a karácsony már eltelt). Corina (Teofil felesége) édesanyjának, Sárika néninek is énekltünk magyarul. Szegény nagyon beteg, Parkinson-kórban szenved.
Eljött az év utolsó napja. 9-re gyültünk össze (az egész gyülekezet). Énekeltünk, volt egy rövid imaóránk, miután Csaba testvér egy prezentációt mutatott be , 500 fényképpel, mely 2005 óta megtörtént eseményeket ábrázolt a gyülekezet életéből.
Mikor a prezentáció véget ért, már csak 10 perc volt hátra az évből. Odakinn már halatszott a református templom harangja, a pattogó tűzijáték. Mi eközben imádkoztunk. Az új évben a zabolai Kalányos család egy kis meglepetéssel állott elő: túzijátékot lőttek fel az imaház udvaráról. Ervin testvér fia, Nimród nagyon beléjött a petárdázásba. Egy kóbor kutyát úgy megijeszttettünk, hogy az bement az imaház előszobájába. Nem is ez volt a baj, hanem hogy nem lehetet kihajtani. Ott ült egy helyben,.Csaba testvér egy kis húsdarabbal próbálta őt kicsalogatni nem sikerült. Végül aztán kiment, nem tudom hogyan .
Ezt közös étkezés követte. Étkezés után énekeltünk néhány éneket. Fél 3 körül hazaindultunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése